Osztályozó vizsga követelményei

Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tenni a tanulónak a félévi és év végi osztályzatok megállapításához, ha:

·         felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

·         engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

·         tanulmányait magántanulóként végzi,

·         előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból,

·         hiányzása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdésében előírt mértéket meghaladja, és ezért nem osztályozható, amennyiben a tantestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen.

Ha a tanuló hiányzása adott félévben meghaladja adott tantárgyból a 30%-ot, köteles a tantárgyból osztályozó vizsgát tenni; ha a két félévben összesen lépi át a 30%-ot, a nevelőtestület dönthet az osztályozó vizsgáról, vagy a jegyek alapján történő értékelésről, ha az elégséges számú. Ha a hiányzás mértéke a tanévben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem osztályozható, magasabb osztályba való lépése csak sikeres osztályozó vizsga tétele mellett lehetséges. A vizsgára a tanulót a szülő írásban jelentkezteti és felkészíti.

 Egy osztályozó egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszerezni.

Különbözeti vizsga

·         A tanulót jogszabály értelmében megilleti az a jog, hogy a választható tantárgyak esetében a május 20-i határnappal, a következő tanévre más választható tantárgyat válasszon. Ennek feltétele a sikeres különbözeti vizsga. A különbözeti vizsga a tantárgyi követelmények optimumát kéri számon. A vizsgára a szülő jelentkezteti és készíti fel a tanulót.

·         Különbözeti vizsgát tehet a tanuló, ha:

–         írásbeli határozat alapján engedélyezték,

–         tanulmányait valamely tantárgyból emelt szinten kívánja folytatni, és megelőzően csak középszinten tanulta,

–         átvétellel tanulói jogviszonyt kíván létesíteni és az előző iskolájából eltérő tanterv szerinti tanulmányokat folytatott.

·         Különbözeti vizsgát a tanév során folyamatosan lehet szervezni.

Javítóvizsga

Ha a tanuló tanév végén bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a nevelőtestület határozata alapján javítóvizsgát tehet, kivéve, ha háromnál több tantárgyból van elégtelen osztályzata. Amennyiben a javítóvizsgán nem teljesíti a meghatározott követelményeket, vagy nem jelenik meg, köteles évet ismételni. A javító vizsga lebonyolítása augusztus 25-31. között történik évente megállapított napon és órában az igazgató döntése alapján.

A tanulót a vizsgára a szülő készíti fel. A javítóvizsgán elégséges osztályzatot kapott tanuló magasabb évfolyamba léphet.

Az osztályozó vizsgák, javítóvizsgák rendje:

A vizsgára kötelezettek értesítése írásban a vizsgát megelőzően két héttel.

A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. Írásbeli vizsgát csak azokból a tantárgyakból kell tenni, amelyekből a tanterv dolgozatok írását követeli meg.

A vizsga az iskola nevelőiből áll, egy elnöke és két tagja van.

A vizsgázó a feladatokat felkészülési idő biztosításával oldja meg. A feleletek maximális időtartama 10 perc.

Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

A szülő kérésére osztályozó vizsga az első féléves tananyagból is tartható, az osztályozó vizsga 2-5 pontjainak betartásával.

Pótló vizsga

Amennyiben a tanuló neki fel nem róható okból nem jelent meg a vizsgán, vagy a vizsga letétele előtt távozott, a vizsgát megismételheti.

·         Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha:

–         neki fel nem róható okokból elkésik, távol marad,

–         megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik.

·         Pótló vizsgát – az igazgató döntése alapján – az adott vizsganapon vagy az iskola által megszervezhető legközelebbi vizsganapon kell megtartani.

 

Magyar nyelv és irodalom

1. évfolyam

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

A tanuló ismerje a helyes légzéstechnikát. Igyekezzen a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat helyesen hangsúlyozni, megfelelő hangerővel, tempóval kiejteni. Értse meg az egyszerű szóbeli közléseket. Ismerje a mindennapi kommunikáció alapformáit, és alkalmazza őket a következő helyzetekben: bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás. Tudja értelmezni a nem nyelvi jeleket a gyakorolt kommunikációs helyzetekben. Tudjon 2-3 összefüggő mondatot alkotni szóban képek, élmény és olvasmány alapján.

Olvasás, irodalom

A tanuló legyen képes a kis és nagy nyomtatott betűk ismeretében előzetesen megbeszélt és gyakorolt rövid, egyszerű (3-4 mondatos) szöveget hangosan, kevés hibával felolvasni. Olvasás közben képezze helyesen a hangokat. Tanítói segítséggel tudja javítani olvasási hibáit. Tudjon némán 3-4 mondatból álló, ismert szavakat tartalmazó rövid szöveget olvasni. Tanuljon meg néhány verset, mondókát kívülről utánmondással.

Írás

A tanuló legyen képes tájékozódni a vonalrendszerben tanítói segítséggel. Az írott kis- és nagybetűk, valamint a leggyakoribb írásjelek ismeretében tudjon olvashatóan (betűi és azok kapcsolása legyen felismerhető), kevés hibával 6-7 szót vagy legfeljebb 6-7 szóból álló rövid mondatot lemásolni. Javítsa hibáit tanítói segítséggel.

Írott szövegek megértése és alkotása

A tanuló legyen képes az egyéni sajátosságainak megfelelően igazolni a hangosan vagy némán olvasott szövegek tartalmának megértését különböző módon (cselekvéssel, rajzzal, szóban, írásban); legyen képes tanítói segítséggel a szöveghez kapcsolódó, ismert típusú feladatok megoldására.

Anyanyelvünk és helyesírásunk alapjai

Értse a szöveg, a mondat, a szó, a hang kifejezéseket, használja őket a gyakorlatban. Tudja a szöveget mondatokra, mondatot szavakra, a szavakat szótagokra és hangokra bontani. Másolja le helyesen a kijelölt szavakat, szószerkezeteket és mondatokat. Legyen képes a tanító által kijelölt szóanyag hallás utáni helyes lejegyzésére. Javítsa helyesírási hibáit tanítói segítséggel.

Tanulási képesség

A tanuló ismerje a füzetvezetés normáit, és törekedjen alkalmazásukra. Legyen képes önállóan tájékozódni a saját tankönyveiben. Látogasson el az iskolai vagy a helyi könyvtárba


2. évfolyam

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

A tanuló törekedjen a helyes légzéstechnika alkalmazására. Igyekezzen a szavakat, szószerkezeteket, mondatokat, rövidebb szövegeket megfelelő tempóban, megfelelő hangerővel és hangsúlyozással felolvasni és utánmondással hangoztatni. Értse meg az egyszerű szóbeli közléseket. Ismerje a mindennapi kommunikáció alapformáit, és alkalmazza őket pl. telefonálás közben. Alkalmazza megfelelően és tudja értelmezni a nem nyelvi jeleket a gyakorolt kommunikációs helyzetekben. Tudjon 3-4 összefüggő mondatot alkotni szóban képek, élmény, film és olvasmány alapján. Vegyen részt aktívan a drámajátékban és a szerepjátékokban.

Olvasás, irodalom

Olvasson fel a tanuló 4-5 mondatos ismert szöveget előzetes felkészülés, gyakorlás után lassú folyamatossággal (többnyire szólamokban). Ejtse tisztán a hangokat, érzékeltesse helyesen a hangok időtartamát. Olvasás közben kevés hibát kövessen el. Javítsa hibáit a tanító segítségével, pl. minta alapján. Bizonyítsa, az egyéni sajátosságokhoz igazodva, a feldolgozott olvasmányok megértését egyszerű feladatok megoldásával szóban, írásban vagy egyéb módon (pl. rajzzal, cselekvéssel). Nevezze meg a szereplőket, a fontosabb eseményeket, sorrendjüket, a helyszíneket a tanító vagy a társak segítségével. Tanuljon meg néhány verset utánmondással.

Írás

A tanuló füzete legyen tiszta, rendezett; írása legyen olvasható. Írjon legalább 12 betűt percenként. Másoljon írott és nyomtatott szövegről 2-3 percig folyamatosan. Írjon szavakat, legfeljebb néhány rövid mondatot látó-halló tollbamondással, illetve emlékezetből, kép alapján. Írás közben kevés hibát kövessen el. Tanítói segítséggel tudja a hibáit javítani.

Írott szövegek megértése és alkotása

A tanuló bizonyítsa – az egyéni sajátosságokhoz igazodva – a feldolgozott irodalmi és rövid ismeretterjesztő szövegek megértését egyszerű feladatok megoldásával szóban, írásban vagy egyéb módon (pl. rajzzal, cselekvéssel). Tudjon képeslapot írni tanítói segítséggel. Alkosson két-három mondatos szöveget élmény, kép vagy olvasmány alapján.

Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás

Különböztesse meg a magánhangzókat és a mássalhangzókat. Ismerje a magyar ábécét, és – kevés hibával – alkalmazza a betűrendet. Különböztesse meg az egyjegyű, a kétjegyű mássalhangzókat, ismerje a dzs hangot és betűt. Tudja a szavakat – kevés hibával – szóelemekre bontani. Alkalmazza helyesen a szóbeli közléseiben és az írásbeli mondatalkotáskor a -ban, -ben, -ba, -be toldalékokat. Legyen képes az egyszerű és az összetett szavak megkülönböztetésére. Ismerje föl a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavakat, alkalmazza őket a mondat- és szövegalkotásban. Ismerje a kijelentő, a kérdő, a felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatot. Alkalmazza őket a kommunikációs helyzetgyakorlatokban.

Tanulási képesség

A tanuló legyen képes a könyvtárban önállóan könyvet kölcsönözni, egyszerűbb feladatokat elvégezni a könyvekkel kapcsolatban. Ismerjen néhány gyermekújságot.


3. évfolyam

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

A tanuló alkalmazza a helyes beszédlégzést. Az élőbeszédben, a szerepjátékokban és hangos olvasáskor alkalmazza megfelelően a mondat- és szövegfonetikai eszközöket. Ismerje az udvarias viselkedés szabályait, és alkalmazza azokat beszélgetés, kérés, kérdezés és a válaszadás közben. Legyen képes az ismert mese történetének elmondására tömörített és bővített változatban. Legyen képes olvasmány, élmény, film és képzelet alapján szóban elbeszélést alkotni.

Olvasás, irodalom

Legyen képes a tanuló a feldolgozott szövegek, illetve azok kijelölt részletének felolvasására előzetes felkészülés után. Olvasása legyen szöveghű és folyamatos. Olvasás közben kevés hibát kövessen el, javítsa őket tanítói figyelmeztetésre vagy segítséggel. Tanuljon meg néhány verset.

Írott szövegek megértése és alkotása

Olvasson némán rövid, ismert témájú szépirodalmi, illetve ismeretterjesztő szöveget, bizonyítsa a megértést egyszerű, ismerős feladatok elvégzésével szóban vagy írásban, esetleg egyéb módon (vizuális vagy dramatikus megjelenítéssel). Nevezze meg a szereplőket, kapcsolatukat, legfontosabb tulajdonságaikat, az események helyét, idejét, sorrendjét. Ismerje és alkalmazza megfelelően az írásbeli fogalmazásra való felkészülés tanult eszközeit. Ismerje a címválasztás lehetőségeit. Tudjon önállóan anyagot gyűjteni és vázlatot írni egy elbeszélő fogalmazás készítéséhez. Írjon hat-nyolc mondatos elbeszélő fogalmazást ismert témáról. Alkalmazza megfelelően a különféle igeidőket a mondatalkotáskor és az elbeszélő fogalmazásokban. A fogalmazásban törekedjen az események megfelelő időrendi elrendezésére. Tudja megkülönböztetni az elbeszélő fogalmazásokban a bevezetés, a tárgyalás és a befejezés részeit, szerepüket fogalmazza meg, és alkalmazza őket az önállóan írt elbeszélésekben. Kerülje a fölösleges szóismétlést. Használja a fogalmazásokban a rokon értelmű igéket, főneveket és a mellékneveket. Teremtse meg a szövegösszefüggést tématartással és a mondatok kapcsolásával. Legyen képes az önállóan írt fogalmazása javítására tanítói segítséggel. Törekedjen rendezett, tiszta írásképű fogalmazás készítése.

Írás, helyesírás

A tanuló írása legyen az eszközi használatnak megfelelő tempójú, olvasható, tiszta, rendezett. Másoljon 3-4 percig folyamatosan, írjon tollbamondással, emlékezetből kevés hibával. Az önálló írásbeli munkáiban elkövetett hibáit javítsa a tanító vagy a társak segítségével. Legyen képes a helyesírási szótárt tanítói segítséggel használni. Alkalmazza a mondatvégi írásjeleket az egyszerű mondatok végén. Az igekötős igékre vonatkozó helyesírási szabályokat ismerje, és törekedjen megfelelő alkalmazásukra. Írja megfelelő helyesírással, kevés hibával a tanult tulajdonnevek kezdőbetűit mondat- és szövegalkotáskor. Írja le helyesen, kevés hibával tollbamondás alapján a -val, -vel, -vá, -vé ragos főneveket. Ismerje és alkalmazza az -i képzős melléknevek megfelelő helyesírását. Jelölje megfelelően a hangot újabb, a tanító által kijelölt 20 szóban, írja kevés hibával a tanító által kijelölt, 20-30 kiejtés szerint írandó és a kiejtéstől eltérő helyesírású igealakot, valamint tollbamondás, illetve emlékezet alapján írja helyesen a főnév alakjait. Törekedjen a számnevek betűkkel történő helyes lejegyzésére és a keltezés helyesírási szabályainak alkalmazására.

Ismeretek az anyanyelvről

Ismerje föl és különböztesse meg a mondatfajtákat. Tudja 10 szólás, közmondás jelentését értelmezni. Ismerje föl – kevés hibával – a mondatokban, a szövegekben az igét, a főnevet, a melléknevet, a számnevet és a személyes névmást. Használja őket helyesen a mondat- és szövegalkotáskor. Tudja az igeidőket megkülönböztetni, és helyesen alkalmazni a szóbeli és az írásbeli szövegalkotáskor. Ismerje az igeidők kifejezési formáit. Legyen képes az igéket önállóan ragozni múlt, jelen és jövő időben. Tudja megnevezni a gyakrabban előforduló igekötőket. Használja megfelelően az igekötős igéket a beszédben és az írásbeli fogalmazásokban. Ismerje föl a főneveket a mondatokban és a szövegben. Legyen képes megkülönböztetni a köznevek és a tulajdonnevek főbb fajtáit (a személyneveket, az állatneveket, a földrajzi neveket az intézményneveket, a címeket). Ismerje a főnév -t ragját és a múlt idő jelét. Használja helyesen a többes számú főneveket és a ragos főneveket a mondat- és szövegalkotáskor. Ismerje a többes szám jelét. Ismerje a névelő fajtáit, legyen képes helyes használatukra a szövegben. Ismerje föl és alkalmazza helyesen a szövegben a névutókat, a mellékneveket. Tudja megkülönböztetni és felismerni a szövegben a számneveket.

Tanulási képesség

Ismerje és alkalmazza a könyv- és könyvtárhasználat főbb tudnivalóit, az önálló ismeretszerzés elemi formáit. Törekedjen az anyaggyűjtés különböző módjainak alkalmazására fogalmazás előtt.

Ítélőképesség

Ismerje az udvarias viselkedés szabályait, és alkalmazza őket véleménynyilvánítás, vitatkozás közben. Legyen képes társai véleményének a türelmes meghallgatására. Törekedjen arra, hogy véleményét bizonyítsa egy-két egyszerű példával.


4. évfolyam

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

A tanuló legyen képes érthető, folyamatos beszédre a mindennapi és a kiscsoportos kommunikációban. Alkalmazza a tanult udvarias nyelvi fordulatokat, viselkedési szabályokat a mindennapi kiscsoportos kommunikációs helyzetekben.

Olvasás, irodalom

A tanuló legyen képes az ismert témájú, tartalmilag megértett szöveg folyamatos, értelmes felolvasására előzetes felkészülés után, kevés hibával. Javítsa hibáit tanítói figyelmeztetésre, illetve segítséggel. Olvasson némán rövid, életkorának megfelelő témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő szöveget, bizonyítsa a megértést ismerős feladatok elvégzésével szóban vagy írásban, esetleg egyéb módon (vizuális vagy dramatikus megjelenítéssel). Nevezze meg a főbb szereplőket, kapcsolatukat, legfontosabb tulajdonságaikat, az események helyét, idejét, sorrendjét; emelje ki az ismeretközlő szövegek lényeges információit. Tudja az olvasottakkal kapcsolatos véleményét 1-2 mondatban önállóan megfogalmazni. Jegyezze meg legnagyobb íróink, költőink nevét, néhány tőlük olvasott mű címét. Tanuljon meg néhány verset.

Írás, helyesírás

A tanuló ismerje és alkalmazza a tanult szófajokkal kapcsolatos főbb helyesírási szabályokat. Ismerje fel, mikor írunk a kiejtés szerint, mikor van szükség szóelemzésre. Tudja néhány gyakori, hagyományos írású magyar családnév helyesírását. Legyen biztos a tanító által kijelölt szóanyag helyesírásában. Tudja a helyesírási szótárt tanítói segítséggel használni.

Ismeretek az anyanyelvről

Ismerje fel és nevezze meg a 3. osztályban tanult szófajokat, valamint a főnévi igenevet, a személyes névmást a mondatokban és a szövegben. Tagolja a szavakat – kevés hibával – szótőre és toldalékokra. Legyen képes egyszerűbb igealakokat szám, személy, igeidő és igemód szerint elemezni. Alkalmazza megfelelően az igealakokat a szóbeli és az írásbeli kommunikációban. Ismerje fel példák segítségével a mondatfajták és az igemódok kapcsolatát. Jegyezzen meg 10 új szólást, közmondást.

Írott szövegek megértése és alkotása

Bizonyítsa rövid írott szövegek megértését a lényeg kiemelésével, tömörítéssel, egyéb feladatmegoldással. Használja megfelelően a tanult mondatfajtákat írásban. Fogalmazzon önállóan néhány mondatos elbeszélést, leírást, jellemzést, képeslapot, levelet és meghívót. Javítsa fogalmazási hibáit tanítói segítséggel. Tudjon párbeszédet beépíteni az elbeszélő fogalmazásba.

Tanulási képesség

A tanuló ismerje az önálló ismeretszerzés egyszerűbb formáit, és legyen képes az alkalmazásukra. Tanítói segítséggel tudjon használni egy-két kézikönyvet. Önállóan tájékozódjon az iskolai vagy a helyi könyvtárban, valamint a főbb gyermekújságok, -folyóiratok között.
Tudjon egy magyar nyelvi kézikönyvet tanítói segítséggel használni.

Ítélőképesség

A tanuló legyen képes – az olvasmányokkal, a filmélményekkel, a mindennapi történésekkel kapcsolatos – önálló véleményének kulturált megfogalmazására. Tudja társai véleményét türelmesen végighallgatni, törekedjen a megértésükre. Ismerje és alkalmazza a vitatkozás főbb viselkedési szabályait.

5. évfolyam

  • A tanuló igazodjon el a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni. Alkalmazza a kérés és a tudakozódás szóbeli formáit a közléshelyzetnek megfelelően.
  • Legyen képes egy kb. 200 szavas írott (dokumentumszöveg és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan vázlatot készíteni. A tanuló ismerje a szövegszerkesztés állomásait. Legyen képes tanári segítséggel a szövegalkotáshoz anyagot gyűjteni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Tudjon min. 100 szavas magánlevelet megfogalmazni.
  • A tanuló ismerje a főbb beszélőszervek működését. Ismerje fel a magánhangzókat, a mássalhangzókat. Ismerje a hangok csoportosításának a főbb szempontjait (rövid és hosszú, mély és magas magánhangzók, rövid és hosszú, zöngés és zöngétlen mássalhangzók). A tanuló ismerje fel egyéni közlésmódjának a jellemzőit, törekedjen megfelelő hangképzésre és helyes beszédlégzésre.
  • Ismerje a betűrendbe sorolásnak, az elválasztásnak és a keltezésnek a fontosabb szabályait. Legyen képes a Magyar helyesírási szótárt tanári segítséggel használni. Különböztesse meg a szótőt és a toldalékokat, tudja az összetett szavakat előtagra és utótagra bontani. Legyen képes megnevezni a helyesírási alapelveket, ismerje fel saját munkáiban a főbb helyesírási alapelvek alkalmazásának az eseteit, törekedjen a tanult helyesírási szabályok alkalmazására.
  • A tanuló ismerje fel és nevezze meg a hangutánzó, a hangulatfestő, a többjelentésű, a rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakat a szövegben. Törekedjen megfelelő használatukra a fogalmazásokban. Tudja segítséggel használni a Magyar szinonimaszótárt vagy a Magyar szókincstárt.
  • Tudjon memoriterként min. 10 magyar közmondást és szólást, legyen képes értelmezni őket.
  • A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált megfogalmazására. Legyen képes 2-3 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni.

A mesék:

  • A mese fogalma; a mesék csoportosítása (népmese, műmese, tündérmese, hősmese, csalimese, bolondmese, állatmese, reális mese, láncmese)
  • A mese jellemzői, meseformulák, jellegzetes meseszereplők.
  • Klasszikus meseírók ismerete (Andersen, Puskin, La Fontaine).
  • Művek:
    • Tündérszép Ilona és Árgyélus
    • Fehérlófia
    • Csali mese
    • Bolond mese
    • A kakas és a pipe
    • Phaedrus: A farkas és a bárány
    • La Fontaine: A farkas és a bárány
    • Andersen: A teáskanna
    • A rendíthetetlen ólomkatona
    • Lázár Ervin: Virágszemű
    • Saint Exupery: A kis herceg (részlet)
    • Petőfi Sándor: János vitéz
      • A  három műnem, azok jellemzőinek ismerete.
      • Az elbeszélő költemény  meghatározása, jellemzői.
      • Alapvető költői szóképek, rímfajták, ritmusfajták felismerése.
      • A szűkebb természeti környezet, a szülőföld, a családi kapcsolatok.
      • A tájleíró költemény jellemzői.
      • Az útleírás, úti levél, tájleírás prózában.
      • Az életkép, az idill a költészetben
    • Petőfi Sándor: Szülőföldemen
    • Petőfi Sándor: Az alföld
    • Petőfi Sándor: Úti levelek (részlet)
    • Arany János: Családi kör
    • A teremtés , eredet, hagyomány motívuma
      • Alapvető történetek a görög és római mitológiából:
        • Párisz ítélete
        • Odüsszeusz kalandjai
        • Daidalosz és Ikarosz
        • Philémon és Baukisz
      • A “könyvek könyve”, a Biblia keletkezése, legfontosabb történetei.
        • A vízözön
    • Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
      • A regény cselekménye, szereplői, szerkezete.
      • Konfliktusok a regényben.
      • A fő-, és mellékszereplők jellemzése.
      • A regény fő mondanivalója, üzenete.


Továbbhaladás feltételei

A tanulók tudjanak kívülről 10 verset. Legyenek képesek tanári segítséggel a tanult művekről rövid, egyszerű tartalmi, szerkezeti és stilisztikai elemzést készíteni. Tudják pontosan meghatározni néhány mű versformáját, ritmusát, műfaját. Írásbeli szövegalkotásban, feleleteikben használják a szakkifejezéseket, értelmezéseikben váljon hangsúlyossá az esztétikai szempont. Saját szavaikkal fogalmazzák meg a véleményüket, az ítéleteiket. Egy-egy óra anyagáról, egy-egy altémáról tudjanak önállóan vázlatot készíteni, saját vázlataik alapján tudjanak felkészülni. Megbeszélések, viták alkalmával legyenek toleráns vitapartnerek, saját véleményüket tudják határozottan képviselni. Kulturáltan tudjanak kommunikálni egymással egyszerűbb kérdésekről. A tanulók tudják csoportosítani, tipizálni a meséket, a mesetípusokhoz tudjanak példaszöveget rendelni, legalább egy hosszabb vagy két rövidebb mesét tudjanak kívülről. Tudjanak különbséget tenni népmese és irodalmi mese között, tudjanak híresebb mesegyűjtőkről, gyűjteményekről vagy magyar és külföldi meseírókról. Ismerjék föl a mesék műfaji sajátosságait, tegyenek különbséget mese és valóság között, tudjanak fölsorolni magyar mesehősöket. Tudják különválasztani törénelmünk valóságos hőseit tőlük. Ismerjék a népköltészet mitológiai, vallási gyökereit. Értelmesen és pontosan tudják felolvasni a szövegeket, a kívülről mondott szövegeket tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tudják elmondani. Néhány fogalom jelentését ismerjék, tudják helyesen használni azokat. Olvasónaplójukban, jegyzeteikben tanári segítséggel maguk javítsák a hibáikat, legyenek képesek az órai megbeszélések alapján kiegészíteni, javítani saját munkáikat. Írásbeli munkáikban törekedjenek a pontosságra, szakszerűségre, szóbeli feladataikban a pontosságra, a helyes beszédre.

6. évfolyam

  • Memoriterek
    • Toldi 1. ének 1-6. vsz.
    • Kőmíves Kelemenné  12. versszak
    • Az egriek esküje az Egri csillagokból
  • A ballada jellemzői
  • A legendárium
  • Az allegória fogalma
  • Arany János élete, művészete
  • A Toldi keletkezése, mottó, cselekménye szerkezeti felépítése
  • Egri csillagok keletkezése, forrásai, cselekménye- a történelmi regény fogalma
  • A ballada fogalma: A walesi bárdok, Kőmíves Kelemenné
  • Reneszánsz, barokk, felvilágosodás, kuruc költészet  – fogalmak

Továbbhaladás feltételei

A tanulók tudjanak kívülről 6-8 verset, néhány prózarészletet és egy-két drámai jelenetet. Legyenek képesek tanári segítség nélkül is a tanult művekről rövid, egyszerű tartalmi, szerkezeti és stilisztikai elemzést készíteni. Ismerjék fel néhány fontosabb mű versformáját, ritmusát, műfaját. Írásbeli szövegalkotásban, feleleteikben használják a szakkifejezéseket is, értelmezéseikben váljon hangsúlyossá az esztétikai szempont. Tágabb összefüggések figyelembevételével fogalmazzák meg véleményüket, ítéleteiket. Egy-egy óra anyagáról, egy-egy altémáról tudjanak önállóan vázlatot készíteni, saját vázlataik alapján tudjanak felkészülni. Megbeszélések, viták alkalmával legyenek toleráns vitapartnerek, saját véleményüket tudják határozottan képviselni. Érvelési kultúrájuk legyen sokágú. Tudják csoportosítani és szembeállítani az érveket. Legyenek képesek a témával adekvát területekről keresni indokokat, magyarázatokat, bizonyítékokat. Kulturáltan tudjanak kommunikálni egymással. A tanulók tudják csoportosítani, tipizálni a meséket, a mesetípusokhoz tudjanak példaszöveget rendelni, legalább egy hosszabb vagy két rövidebb mesét tudjanak kívülről. Értelmesen és pontosan tudják felolvasni a szövegeket, a kívülről mondott szövegeket tisztán, tagoltan, megfelelő ritmusban tudják elmondani. Hangos olvasásuk legyen a szövegműfajhoz és a témához illő. Szituációs gyakorlatokban legyenek képesek a karakter megjelenítésére, a szövegmondás és játék ne váljon szét előadásukban. A legfontosabb fogalmak jelentését ismerjék, tudják helyesen használni azokat. A beszélő és elbeszélő szerepét tudják elválasztani és elbeszélő módokat tudják megkülönböztetni, a lírai beszélő szerepét tudják értelmezni. Feleleteikben és előadásaikban óvakodjanak az író és a műalkotás szövegében beszélő alak azonosításától. Olvasónaplójukban, jegyzeteikben maguk javítsák hibáikat. Írásbeli munkáik törekedjenek a pontosságra, szakszerűségre, szóbeli feladataikban a pontosságra, a helyes beszédre. Tudatosuljon bennük a divatszavak, töltelékszavak, a szlengből át vett elemek kerülésének elvárása.

  • A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit, figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és továbbadni.
  • Legyen képes egy kb. 200‑250 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban megfogalmazni.
  • Tudjon a különféle írott információhordozókból az anyaggyűjtés során tanári segítséggel jegyzetet készíteni.
  • Legyen képes tanári irányítással a szövegalkotáshoz anyagot gyűjteni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján.
  • Ismerje föl és tudja megnevezni a legáltalánosabb sajtótermékeket (napi-, hetilap, folyóirat).
  • A tanuló ismerje a főbb szófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások, névelő, névutó, kötőszó, igekötő, kötőszó) általános jellemzőit, alaki sajátosságait. Ismerje fel őket az írott szövegekben, és tudja megnevezni őket. Ismerje és tudja alkalmazni mindennapi írásbeli alkotásaiban az ige, a főnevek (különös tekintettel a tulajdonnevek), a számnevek és melléknevek legáltalánosabb helyesírási szabályait és nyelvhelyességi tudnivalóit.
  • Ismerje a szóképzés fogalmát, és tudjon néhány képzőt megnevezni és fölismerni.
  • A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált megfogalmazására, álláspontjának megvédésre. Legyen képes 2-3 mondatban a mindennapi élményeiről és olvasmányai hatásáról beszélni.
  • Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra.


7. évfolyam

  • A romantika irodalmának jellemzői
  • A klasszicista stílusjegyek
  • A reformkor irodalma
  • Berzsenyi Dániel élete, művészete ( A közelítő tél, Búcsúzás Kemenes-aljától )
  • Kölcsey Ferenc élete, művészete ( Himnusz, Huszt – memoriter; Himnusz, Huszt, Parainesis elemzése )
  • Vörösmarty Mihály élete, művészete ( Szózat – memoriter; Szózat, A vén cigány, Kölcsey, Pázmán, Vashámor – műelemzés )
  • A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése
  • Petőfi Sándor élete, művészete ( A Tisza, Szeptember végén, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger – memoriter; A Tisza, Fa leszek, Szeptember végén, A XIX. század költői – ars poética, Egy gondolat bánt engemet, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger – verselemzés )
  • Arany János élete, művészete ( Nemzetőr dal, A fülemile – szatíra – műelemzés )
  • Jókai Mór élete, művészete, A kőszívű ember fiai ( a mű keletkezési körülményei, cselekménye, a szereplőinek a jellemzése, szerkezete )
  • A novella, az elbeszélés, az anekdota műfaji jellemzői
  • Mikszáth Kálmán élete, művészete, novellaelemzés: Bede Anna tartozása, A néhai bárány, A Balóthy- domínium, A pénzügyminiszter reggelije
  • Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője ( a mű keletkezési körülményei, cselekménye, a regény szereplőinek a jellemzése, szerkezete )
  • A dráma műneme és sajátosságai
  • Szigligeti Ede: Liliomfi című művének elemzése
  • Fogalmazási ismeretek:
    • elbeszélés leírással
    • levél jellemzéssel
    • könyvismertetés

Továbbhaladás feltételei:

A tanulók a hetedik évfolyam végére legyenek képesek irodalmi művek önálló és közös feldolgozására, elemzésére, értelmezésére. Alakuljon ki bennük a komplex elemzés fogalma. A tanulóknak alapvető irodalmi művekről, szerzőkről, korszakokról, stílusokról legyen megfelelő ismeretük, tudásukról szóban és írásban is legyenek képesek számot adni, ugyanakkor legyenek képesek élményeik, ismereteik , tudásuk átadására, közvetítésére is. Alakuljon ki értékrendjük, amelynek rendszerében sajátos helyet jelölhetnek ki az esztétikai érzékelés során befogadott valóságelemeknek. A tanulók tudjanak különbséget tenni elsődleges és másodlagos szempontok, értékes és értéktelen, fontos és lényegtelen között. Alakuljon ki bennük egy motivált, mindenfajta kultúrára, kulturális értékre nyitott, érdeklődő befogadói attitűd. A tanulók legyenek képesek kulturáltan kommunikálni az irodalomról, ismereteiket biztosan tudják alkalmazni, vitában tudjanak együttműködni partnerükkel, partnereikkel. Tudjanak tisztán, megfelelő ritmussal, értelmes tagolással összefüggően beszélni, állításaikat érvekkel támasszák alá. Tudjanak érthetően hangosan olvasni, néma olvasásuk mellett a hangos olvasás se okozzon megértési problémákat. Lírai szövegek értelmezésében, elemzésében használjanak poétikai, stilisztikai fogalmakat, az alapvető stíluseszközöket, nyelvi alakzatokat ismerjék, és elemzéseikben külön kapjon ez hangsúlyt. Ismerjenek irodalomtörténeti korszakokat, szerzői életműveket, stílusokat, irányzatokat, s tudjanak párhuzamot vonni az irodalom és más művészetek között. Ismerjenek irodalmon belüli kapcsolódásokat, összefüggéseket, ismerjenek irodalmi, művelődéstörténeti összefüggéseket, tudjanak “egymáshoz rendelni” irodalmi alkotásokat és más művészetek műalkotásait. Tanulási, felkészülési szokásaikban váljon igénnyé a könyvtár használata, a szakkönyvek, folyóiratok olvasása. Ismerjék meg a médiaműfajok közti különbséget. Lássák át az egyes médiumok műsorstruktúráját, a lapok, folyóiratok rovatszerkezetét.

  • A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben. Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Tudjon szóban és írásban rövid, mindennapi köszöntőt fogalmazni. Legyen képes háláját, köszönetét néhány összefüggő mondatban megfogalmazni, azt érthetően, kifejezően tolmácsolni.
  • Figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és továbbadni.
  • Legyen képes egy kb. 250‑300 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni.
  • Tudjon a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet készíteni.
  • Legyen képes a gyűjtött anyagot elrendezni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Tudja tanári segítséggel lejegyezni a felhasznált információforrások adatait.
  • A tanuló ismerje a főbb szószerkezeteket (alárendelő, mellérendelő, hozzárendelő szószerkezetek), általános jellemzőiket. Ismerje fel őket az írott szövegekben, és tudja megnevezni őket. Tudja megnevezni és fölismerni a mondat részeit (alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző), a tanult módon jelölje az egyes mondatrészeket az egyszerű mondatokban.
  • Ismerje a szóalkotás legáltalánosabb módjait és azok helyesírását.
  • A helyesírási segédkönyvek segítségével legyen jártas az összetett szavak helyesírásában.
  • A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált szóbeli és írásbeli megfogalmazására, álláspontjának megvédésre. Legyen képes adott témában, felkészülés után, vázlat segítségével néhány perces kiselőadást tartani.
  • Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra.


8. évfolyam

  • A Nyugat és nemzedéke
  • Ady Endre élete és művei:
    • Góg és Magóg …
    • A magyar Ugaron
    • Párisban járt az Ősz
    • Őrizem a szemed (memoriter)
    • Dózsa György unokája
    • A föl-földobott kő (memoriter)
  • Móricz Zsigmond élete  és művei:
    • Hét krajcár
    • Légy jó mindhalálig-kötelező olvasmány
  • Babits Mihály, Kosztolányi Mihály, Tóth Árpád egy-egy verse
  • József Attila élete és művei:
    • Tiszta szívvel
    • Anyám, Mama (memoriter)
    • Születésnapomra
  • Radnóti Miklós élete és művei:
    • Nem tudhatom (memoriter)
    • Tétova óda
    • Razglednicák
  • A dráma műfaji jegyei
  • Kertész Imre: Sorstalanság-részlet

A továbbhaladás feltételei:

A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek irodalmi és más művészeti ágakba tartozó művek önálló és közös feldolgozására, elemzésére, értelmezésére. Lássák át a kapcsolatot irodalom és képzőművészet, irodalom és zene között. Ismerjenek meg különböző művészeti ágakban felbukkanó vándormotívumokat, témákat. Legyenek képesek a szövegek, irodalmi művek strukturális és tartalmi szempontú elemzésére, az összefüggések felismerésére és értelmezésére, tudják alkalmazni a megfelelő terminusokat, azokat jól ismerjék, legyenek tisztában jelentőségükkel, szerepükkel. A tanulóknak irodalmi művekről, szerzőkről, korszakokról, stílusokról legyen megfelelő ismeretük, tudásukról szóban és írásban is legyenek képesek számot adni, ugyanakkor legyenek képesek élményeik, ismereteik, tudásuk átadására, közvetítésére is. Figyeljenek fel a művek jelentésének változására az egyén életén belül és különböző korokra való tekintettel is. Tudjanak róla, hogy minden műalkotásnak több olvasata van. Legyenek képesek önállóan különböző műfajú szövegek alkotására, legyenek képesek az irodalomról, művészetekről alkotott írásaikban a szabatos, pontos fogalmazásra, ismereteiket felhasználva, alkalmazva fogalmazzák meg önálló gondolataikat, ítéleteiket, kritikai észrevételeiket. Az általános, egyetemes erkölcsi-etikai és esztétikai értékek mentén alakítsák ki saját értékrendjüket, alakítsák egyéni ízlésüket. Legyenek képesek a saját és az általános értékek között megfelelő egyensúlyt teremteni., véleményüket, bírálataikat ezek összhangjában alakítsák ki. Tudjanak tisztán, megfelelő ritmussal, értelmes tagolással összefüggően beszélni, állításaikat érvekkel támasszák alá. Tudjanak érthetően hangosan olvasni, néma olvasásuk mellett a hangos olvasás se okozzon megértési problémákat. Legyenek képesek többféle elbeszélő módban és többféle elbeszélői műfajban önálló szövegalkotásra. Legyenek tisztában alapvető verstani kategóriákkal, ismerjék a különböző ritmusrendszereket. Ismerjenek irodalmon belüli kapcsolódásokat, összefüggéseket, ismerjenek irodalmi, művelődéstörténeti összefüggéseket, tudjanak “egymáshoz rendelni” irodalmi alkotásokat és más művészetek műalkotásait. Legyenek rutinosak az internet használatában. Legyenek képesek adatokat keresni a világhálón.

  • A tanuló igazodjon el a mindennapi páros és csoportos kommunikációs helyzetekben.  Megfelelően alkalmazza a kapcsolatteremtés és a kapcsolattartás udvarias formáit. Beszélgetés közben ügyeljen a párbeszéd illemszabályainak betartására. Figyelje és tudja értelmezni partnerei kommunikációs nem nyelvi jeleit. Törekedjen az egyszerű, érthető, hatékony közlésre. Legyen képes mások rövidebb szóbeli üzeneteit megérteni, összefoglalni és írásban és szóban továbbadni.
  • Legyen képes egy kb. 300‑350 szavas írott (szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére. Tudja a szöveg tartalmát összefoglalni, róla önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni.
  • Tudjon a különféle írott és elektronikus információhordozókból az anyaggyűjtés során adatokat gyűjteni, jegyzetet és vázlatot készíteni. Legyen képes a helyi és az iskolai könyvtár anyagában eligazodni, tudja használni a könyvtári adatbázist egy-egy témához történő anyaggyűjtésben. Legyen képes a gyűjtött anyagot elrendezni, önállóan rövid elbeszélést, leírást és jellemzést fogalmazni saját élményei, képzelete, valamint filmek és olvasmányok alapján. Tudja lejegyezni a felhasznált információforrások adatait.
  • A tanuló ismerje és a szövegalkotásban használja a különböző mondatfajtákat. Ismerje fel és tudja megnevezni az összetett mondatokat (mellérendelő és alárendelő összetett mondatok) és azok altípusait. Törekedjen az összetett mondatok különböző fajtáinak változatos használatára a szóbeli és írásbeli szövegalkotásai során. Ismerje és alkalmazza az írásbeli szövegalkotásban a mondatvégi, a tagmondatok, illetve mondatrészek közötti írásjeleket. A helyesírási segédkönyvek segítségével legyen jártas az idézés helyesírásában.
  • Ismerje a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit.
  • A tanuló legyen képes mások türelmes meghallgatására és véleményének rövid, kulturált szóbeli és írásbeli megfogalmazására, álláspontjának megvédésre. Legyen képes spontán, illetve irányított vitában kulturáltan részt venni, álláspontját megfelelő érvek, bizonyítékok segítségével megvédeni.
  • Törekedjen mások számára is érthető, nyelvileg igényes és helyes beszédre, megfelelő artikulációra.

 

 

Matematika

1. évfolyam

  • legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával;
  • ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört;
  • tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni választott és szabvány egységekkel;
  • használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket;
  • tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot.


2. évfolyam

  1. Gondolkodási módszerek alapozása: A tanuló
    • tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani;
    • tudjon halmazokat képezni adott tulajdonság alapján;
    • nevezze meg kiválogatott elemek közös tulajdonságát;
    • legyen képes összefüggések megfigyelésére, leolvasására, megfogalmazására;
    • tudja állítások igazságát eldönteni, igaz állításokat fogalmazni;
    • legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint;
    • készítsen nyitott mondatot ábráról, szövegről, tegye igazzá behelyettesítéssel, próbálgatással;
    • ismerje a szöveges feladat megoldásának menetét;
    • ismerjen fel és képezzen számsorozatokat adott szabály alapján;
    • összetartozó elempárok keresése.
  2. Számtan, algebra: A tanuló
    • tudjon tárgyakat meg- és leszámolni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével;
    • ismerje a számok nevét és jelét 100-as számkörben;
    • tudjon számokat összehasonlítani nagyság szerint, sorba rendezni 100-as számkörben;
    • találja meg a számok helyét a számegyenesen;
    • ismerje fel a számok összegalakját, különbségalakját, kéttényezős szorzatalakját, és hányados-alakját;
    • tudja értelmezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást 100-as számkörben;
    • végezze el az összeadást, kivonást, pótlást eszközhasználat nélkül 100-as számkörben;
    • ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet;
    • ismerje a maradékos osztást;
    • ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat;
    • tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat.
  3. Geometria, mérés: A tanuló
    • ismerje fel a téglalapot, négyzetet;
    • tudjon létrehozni testeket, síkidomokat másolással;
    • ismerje fel a testek tulajdonságait (élek, lapok, csúcsok);
    • tudjon alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint;
    • ismerje, használja a tanult szabványegységeket;
    • végezzen gyakorlati méréseket a tanult szabvány mértékegységekkel;
    • ismerje, használja helyesen a mérőeszközöket.


3. évfolyam

  1. Gondolkodási módszerek alapozása: A tanuló
    • tudjon elhelyezni elemeket adott tulajdonságú halmazokba;
    • ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát;
    • állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot,
    • tudjon megfogalmazni igaz, hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni;
    • tudjon egyszerű nyitott mondatokat kiegészíteni igazzá, hamissá, nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni kis véges alaphalmazon;
    • értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, tudja az adatokat lejegyezni, megoldási tervet készíteni.
  2. Számtan, algebra: A tanuló
    • Tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 1000-es számkörön belül.
    • Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint.
    • Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni.
    • Ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédait, tízesekre, százasokra kerekített értékét.
    • Tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást.
    • Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal.
    • Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval).
    • Becslést, ellenőrzést eszközként használja.
    • Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén.
    • Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával.
  3. Geometria, mérés: A tanuló
    • Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat.
    • Tudjon előállítani síkidomokat, testeket tevékenységgel.
    • Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során.
    • Tudjon megoldani szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc).


4. évfolyam

  1. Gondolkodási módszerek alapozása: A tanuló
    • tudja halmazok számosságát megállapítani, összehasonlítani;
    • tudjon halmazokat képezni, kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni;
    • legyen képes összefüggések felismerésére, megfogalmazására;
    • tudja eldönteni állítások igazságtartamát, igaz, hamis állításokat fogalmazni;
    • tudja megkeresni nyitott mondatok igazsághalmazát;
    • ismerje és alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát;
    • tudjon folytatni számsorozatokat a felismert szabály alapján;
    • tudja megkeresni az összes lehetőséget egyszerű kombinatorikus feladatokban.
  2. Számtan, algebra: A tanuló
    • tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 10000-es számkörön belül;
    • helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint;
    • tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni;
    • ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédait, tízesekre, százasokra, ezresekre kerekített értékét;
    • tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást;
    • tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel;
    • ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén;
    • legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval);
    • becslést, ellenőrzést eszközként használja;
    • tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával.
  3. Geometria, mérés: A tanuló
    • ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat;
    • ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdonságait, válassza ki a megadott tulajdonságú alakzatokat;
    • tudjon síkidomokat, testeket létrehozni adott feltételekkel;
    • ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek száma);
    • ismerje és önállóan használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során;
    • tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) szám és szöveges feladatokat;
    • tudja kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét.
  4. Valószínűségi játékok, statisztika: A tanuló
    • tudja használni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat;
    • tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni;
    • tudjon grafikonról, táblázatból néhány adatot leolvasni, táblázatot, egyszerű grafikont készíteni.

Kimeneti követelmények

  • legyen képes a halmazok számosságának megállapítására, összehasonlítására;
  • tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján;
  • használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, =);
  • legyen biztos számfogalma a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül;
  • helyesen írja, olvassa a számokat készségszinten;
  • tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást a 10 000-es számkörben.
  • tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal szóban;
  • legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval);
  • tudja ellenőrizni a számítások helyességét;
  • tudjon megoldani egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával;
  • ismerje fel, és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat: négyszöget, háromszöget, négyzetet, téglalapot és a kört;
  • ismerje és használja a szabvány mértékegységeket gyakorlati mérések során, tudja elvégezni az egyszerű átváltásokat (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc);
  • tudja megmérni, kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét konkrét esetekben.


5. évfolyam

Gondolkodási módszerek

  • A gondolkodási módszerek követelményei a többi témában konkretizálódnak

Számtan, algebra

  • A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása.
  • A tízes számrendszer biztos ismerete.
  • Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében.
  • Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése.
  • Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.
  • Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

Összefüggések, függvények, sorozatok

  • Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.

Geometria, mérés

  • Szakasz másolása, adott távolságok felmérése.
  • Felezőmerőleges szemléletes fogalma.
  • Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának
    kiszámítása konkrét esetekben.
  • Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.

Valószínűség, statisztika

  • Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.
  • Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.


6. évfolyam

Gondolkodási módszerek

  • A gondolkodási módszerek követelményei a többi témakörben konkretizálódnak.
  • Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban.

Számtan, algebra

  • Tört, tizedestört, negatív szám fogalma.
  • Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel.
  • 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság.
  • A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel.
  • Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel.

Összefüggések, függvények, sorozatok

  • Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben.

Geometria, mérés

  • A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata.
  • Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése.
  • Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése.
  • Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása.
  • Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben.
  • A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása.

Valószínűség, statisztika

  • Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.
  • Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása.

7. évfolyam

Gondolkodási módszerek

  • Gondolatok (állítások, feltételezések, választások, stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése.
  • Egyszerű állítások igazságának eldöntése.
  • Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén.

Számtan, algebra

  • Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben.
  • 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja.
  • Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban.
  • Egyszerű százalékszámítási feladatok.
  • Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése.
  • Egyszerű elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek megoldása.
  • Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is.

Összefüggések, függvények, sorozatok

  • Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben.
  • Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése.

Geometria

  • Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete.
  • Háromszögek területének kiszámítása.
  • Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése.
  • Szögfelező szerkesztése.
  • Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések.
  • Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege.
  • Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a henger hálójának felismerése, jellemzése.

Valószínűség, statisztika

  • A gyakoriság fogalma.
  • Egyszerű grafikonok olvasása, készítése.


8. évfolyam

Gondolkodási módszerek

  • Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás.
  • Szövegértelmezés egyszerű esetekben.
  • A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén.
  • Sorbarendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása.

Számtan, algebra

  • Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben.
  • Egyszerű algebrai egész kifejezések (képletek) átalakítása, helyettesi értékek kiszámítása.
  • Elsőfokú egyenletek megoldása.
  • Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel.

Összefüggések, függvények, sorozatok

  • xx+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén.

Geometria

  • Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata.
  • Adott pont eltolása adott vektorral.
  • Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban.
  • Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül).

Valószínűség, statisztika

  • Relatív gyakoriság.
  • Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban.
  • Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben

 

Környezetismeret

1.       évfolyam

 

•Az óvodai és iskolai élet összehasonlítása.

•Az élő és élettelen környezet megkülönböztetése.

•Napok, napszakok, hónapok, évszakok megnevezése.

•Az évszakra jellemző időjárás.

•Az időjárásnak megfelelő öltözködés ismerete.

•A házi kedvencek, a házban és a ház körül élő állatok megnevezése.

•Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, hagyományok ismerete.

•A gyalogos közlekedés alapvető szabályainak ismerete.

•A főbb testrészek és érzékszervek ismerete.

•Alapvető tisztálkodási szabályok ismerete.

2. évfolyam

  • A tanuló legyen képes a közvetlen környezetében önállóan megfigyeléseket végezni, a tapasztalatait tudja tanítói kérdések segítségével elmondani szóban, és rögzíteni írásban, rajzban.
  • A tanult jelenségeket, élőlényeket ismerje fel, nevezze meg.
  • Megadott szempontok alapján tudjon csoportosításokat végezni.
  • Tudjon méréseket végezni, használja helyesen a megtanult mértékegységeket.
  • Sorolja fel helyes sorrendben a napszakokat, a napokat, a hónapokat és az évszakokat. Ismerje az évszakok időjárását, a természet évszakos változását.
  • Használja helyesen a tárgy és anyag fogalmát, ismerje környezete legfontosabb anyagfajtáit, azok halmazállapotát. Ismerje az anyagok érzékelhető tulajdonságait.
  • Használja helyesen a helyzetet és helyet meghatározó fogalmakat (előtte, mögötte, mellette, felette, alatta, közötte).
  • Legyen képes az élőlények főbb jellemzőit megfigyelni, majd elmondani, leírni, lerajzolni. Tudja egy tanult élőlény jellemző jegyeit felsorolni.
  • Ismerje testének részeit és a helyes test és fogápolást. Tudjon tájékozódni a testén.
  • Ismerje lakóhelyének főbb jellegzetességeit és legalább egy hagyományát.
  • Nevezze meg az otthona és az iskola között levő legfőbb közlekedési veszélyforrásokat. Ismerje a biztonságos közlekedés szabályait.
  • Tudjon bemutatkozni, idegent a lakóhelyén útbaigazítani.

3. évfolyam

  • A tanuló legyen képes a környezetében, tárgyak, élőlények, természeti formák, jelenségek megfigyelésére, a tapasztaltak elmondására, rögzítésére írásban és rajzban.
  • Tapasztalatai alapján legyen képes dönteni egy rövid szöveg igazságtartalmáról.
  • Ismerjen a tankönyvön kívül más ismerethordozókat, tudja azokat csoportosan használni.
  • Tudja a főbb jellemzőik alapján megkülönböztetni a halmazállapotokat. Használja helyesen az oldódás és olvadás szavakat. Ismerje az időjárás elemeinek nevét.
  • Megadott szempontok alapján tudjon csoportosításokat végezni.
  • Az iránytű segítségével állapítsa meg a fő világtájakat.
  • Ismerje környezetének, hazánknak legjellemzőbb felszíni formáit és felszíni vizeit.
  • Ismerje elemi szinten hazánk nagy tájait. Tudjon lakóhelyén biztonságosan közlekedni.
  • Tudja felsorolni a növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételeket. Ismerje fel és nevezze meg egy fás szárú, egy lágy szárú növény, egy emlős, egy madár, egy gerinctelen állat testrészeit. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit.
  • Ismerje testének működését elemi szinten. Tudjon a testén méréseket végezni. Az egészséges és a beteg állapotot tudja egymástól megkülönböztetni.
  • Ismerje a talaj-, a víz-, a levegőszennyezés megelőzését, a szennyezés egészségkárosító hatásait.

4. évfolyam

  • A tanuló legyen képes a környezetében, tárgyak, élőlények, természeti formák, jelenségek önállóan megfigyelésére, a tapasztaltak elmondására, rögzítésére írásban és rajzban.
  • Ismerjen a tankönyvön kívül más ismerethordozókat, és azokból tudjon új ismeretekhez jutni.
  • Tudjon önállóan méréseket végezni, használja helyesen a megtanult mértékegységeket.
  • Tudja a főbb jellemzőik alapján megkülönböztetni a halmazállapotokat. Használja helyesen az oldódás és olvadás szavakat. Ismerje az időjárás elemeinek nevét.
  • Megadott szempontok alapján tudjon csoportosításokat, rendszerezéseket végezni.
  • Tudja a világtájakat meghatározni. Legyen képes a leggyakoribb térképjelek alapján, elemi szinten térképet használni.
  • Ismerje környezetének, hazánknak legjellemzőbb felszíni formáit és felszíni vizeit.
  • Ismerje elemi szinten hazánk nagy tájait, környezeti értékeit, és az ott élő emberek életét. Tudjon lakóhelyén biztonságosan közlekedni.
  • Tudja felsorolni a növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételeket. Ismerje fel és nevezze meg egy fás szárú, egy lágy szárú növény, egy emlős, egy madár, egy gerinctelen állat testrészeit.
  • Ismerje fel a házban és a ház körül élő leggyakoribb állatokat, háziállatokat. Tudja megkülönböztetni a leggyakoribb gyümölcseinket, zöldség- és szántóföldi növényeinket.
  • Ismerje testének működését elemi szinten. Tudjon a testén méréseket végezni.
  • Ismerje a talaj-, a víz-, a levegőszennyezés megelőzését, a szennyezés egészségkárosító hatásait.


 

 Angol nyelv

4. osztály

1. Család, barátok, nevek Számok 1-12-ig 2.Adatok önmagamról Országok, városok Az ABC 3. Közvetlen környezetünk (ház, lakóhely, város Számok 13-20-ig 4. Tevékenységek, hobbi 5. Állatkert, állatok 6. Iskola, órarend, tantárgyak, órai tevékenységek II. félév 7. Karnevál, jelmezek 8. Étkezés, a reggelizőasztalnál Ételek, italok 9. Iskolai felszerelések; Bemutatkozás;

 

5. évfolyam

  • A tanuló ismerje meg és tudja használni a témakörökben körülötte nyelvileg bővülő világ szavait és kifejezéseit.
  • Tudjon reagálni a spontán feltett kérdésekre.
  • Amennyiben ezt anyanyelvi nyelvtani ismeretei lehetővé teszik, tudjon párhuzamot vonni és ellentéteket keresni az anyanyelv és az idegen nyelv között.
  • Értse meg a normál beszédtempónál valamivel lassabb szöveget, ha az számára csak kevés ismeretlen szót vagy kifejezést tartalmaz
  • Tudja bemutatni iskolai, otthoni környezetét, egy átlagos nap tennivalóit legyen képes ismertetni.
  • Tudjon elmesélni egy szokványos iskolai kirándulást, szabadidős programot.
  • Az anyanyelvi olvasástempót megközelítő tempóban, helyes kiejtéssel és intonációval legyen képes felolvasni ismert és ismeretlen szövegeket.
  • Tudja helyesen leírni tollbamondás után is a tanult szavakat, a nem fonetikus írásmódúakat is.
  • Aktív szókincs: kb. 350 szó, passzív szókincs ennek kb. fele.

6. évfolyam

  • Az idegen nyelvi közlések megértése, azokra való reagálás
  • Tudjon a tanuló kérdésekre válaszolni, és önállóan is elmondani egy átélt eseményt.
  • Tudja kifejezni a következő beszédszándékokat: vélemény, kötelezettség, tiltás, engedély, akarat, szándék, öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség, bocsánatkérés, megbocsátás, rosszallás, elismerés, közömbösség, javaslat, tanácsolás, figyelmeztetés, segítség felajánlása és elfogadása, utasítás, jókívánságok.
  • Tudja elmesélni iskolai és iskolán kívüli napirendjét, tudjon beszélni étkezési szokásokról, öltözködésről, tudjon  jellemezni személyeket külső és néhány belső tulajdonságuk alapján
  • Tudjon reagálni valós élethelyzetekben, hallott vagy látott jelenségekkel kapcsolatban.
  • Tudjon képről önállóan néhány mondatot mondani (képleírás)
  • Tudjon szöveget néma olvasással feldolgozni.
  • Tudjon több mondatos összefüggő szöveget önállóan írásban megfogalmazni, tudjon üdvözlőlapot írni és megcímezni.
  • Szókincs: kb. 400 lexikai egység produktív ismerete valamint kb. 200 szó, kifejezés receptív ismerete.

7. évfolyam

  • Tudjon a tanuló információt kérni és adni az előzőnél hosszabb terjedelemben, tudjon kifejezni figyelmeztetést, ígéretet, kíváncsiságot és sajnálkozást.
  • A tanuló a témakörök alapján bővítse információs anyagát.
  • Az árnyaltabb kifejezésekhez tartozó nyelvtani anyagot sajátítsa el, hogy a közlésben aktív módon használhassa.
  • Értsék  meg a tanulók a beszélt és írott szövegben található információkat, ha azok csak viszonylag kis százalékban tartalmaznak ismeretlen szavakat.
  • Ismerjék a tanulók a idegen nyelvű levelezés hivatalos formáját, magánlevelezésükben tudják is alkalmazni azt.
  • Tudjanak a tanulók rövidebb szöveget szótár segítségével önállóan is feldolgozni.

8. évfolyam

  • Tudja a tanuló kifejezni a következő beszédszándékokat: emlékeztetés, szándék, terv, előrejelzés, bizonyosság, bizonytalanság, meglepetés, remény, együttérzés
  • Tudjon a tanuló megérteni az életkori sajátosságainak megfelelő nyelvi szintű szöveget élőbeszédben és hanganyagról.
  • Tudjon kérdésekre magyarázó jellegű válaszokat adni, képeket, képsorokat leírni, értelmezni.
  • Tudjon beszélgetést folytatni a hétköznapi élet tanult témaköreiben.
  • Legyen képes a tanuló ismeretlen szöveget önállóan, szótár segítségével feldolgozni, egyszerű, autentikus szöveget megérteni, tartalmát saját szavaival összefoglalni.
  • Legyen képes a tanuló ismert és ismeretlen szöveget hangosan felolvasni normál tempóban, helyes intonációval.
  • Tudjon a tanuló embereket és jelenségeket röviden jellemezni, mindennapi életével kapcsolatos eseményekről fogalmazást írni.
  • Szótár segítségével tudjon szövegeket németről/angolról magyarra és magyarról németre/angolra fordítani.

 

Történelem

5. évfolyam

Az osztályozóvizsga témakörei:

  1. Az őskori ember
    • Az ember ősének kiemelkedése az állatvilágból.
    • A zsákmányoló ember foglalkozásai, eszközei, életmódjának fő jellemzői.
    • A termelő ember foglalkozásai, eszközei, életmódjának fő jellemzői.
  2.  Az ókori keleti kultúrák
    • Az ősi Mezopotámia és a Babiloni Birodalom.
    • Az ókori Egyiptom gazdasága és társadalma.
    • Az ókori India és Kína.
    • Kis népek az ókori Keleten.
  3. Az ókori  Hellász története
    • A görög törzsek megtelepedése és életmódja.
    • Az ókori görögök vallása és az olimpiák .
    • Az ókori Athén és Spárta.
    • A görög-perzsa háborúk története.
    • Nagy Sándor birodalma.
  4. A Római Birodalom története
    • A világbirodalom kialakulása.
    • A pun háborúk története.
    • Királyság, köztársaság és császárság Rómában.
    • Róma és a provinciák.
    • Mindennapi élet az ókori Római Birodalomban.
    • A népvándorlás és a Nyugatrómai Birodalom bukása.
  5. A korai középkor története Európában és Magyarországon
    • A feudális gazdaság és társadalom kialakulása.
    • A hűbériség és a lovagok élete.
    • Gazdálkodás a feudális nagybirtokokon.
    • A feudális egyház hatalma.
    • A középkori városok kialakulása.
    • Kézművesipar és kereskedelem a középkorban.
    • Honfoglalás és letelepedés.
    • Államalapítás: I. István uralkodása.
    • I. László és Könyves Kálmán uralkodása.
    • Az Aranybulla.
    • IV. Béla uralkodása és a tatárjárás.

A továbbhaladás feltételei:

A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel – a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különbözőléptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.

6. évfolyam

Követelmények a 6. évfolyam végén:

  • Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori, középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése.
  • A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása.
  • Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése.
  • A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását.
  • Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli.
  • Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni.
  • Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat.
  • Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják.
  • Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását.
  • Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet.
  • Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat.
  • Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak.
  • Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak.
  • Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során.
  • Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.
  • Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket.
  • Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából.
  • Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére.
  • Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet.
  • Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani.
  • Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját.
  • Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen.
  • Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére.

7. évfolyam

Az osztályozóvizsga témakörei:

  1. A polgári Európa létrejötte
    • Az ipari forradalom első szakasza.
    • Oroszország a XVIII. században: I. Péter cár reformjai.
    • Az észak-amerikai függetlenségi háború története.
    • A nagy francia forradalom fő eseményei.
    • Napóleon császársága.
  2. Magyarország története a XVIII-XIX. században
    • Mária Terézia  és II. József uralkodása.
    • A magyar jakobinus mozgalom.
    • Széchenyi István és Kossuth Lajos reformtervei.
    • A törvényhozás menete a reformkorban, reformországgyűlések.
    • Politikai küzdelmek 1847-ben.
  3. Forradalom és szabadságharc
    • Polgári forradalom Pest-Budán 1848. márc. 15.
    • Az áprilisi törvények.
    • A szabadságharc kitörése.
    • A téli hadjárat.
    • A tavaszi hadjárat.
    • A szabadságharc bukása.
    • Megtorlás és Haynau-rémuralma.
    • A Bach-rendszer és a kiegyezés.
  4. Európa és a világ a XIX. században
    • A gyáripar kialakulása és jellemzői.
    • Az ipari forradalom második szakasza.
    • A szabadversenyes és a monopolkapitalizmus jellemzői.
    • Az olasz és a német egység létrejötte.
    • Polgárháború az USA-ban.
    • A tőkekivitel és a gyarmatosítás.
  5. Az I. világháború története
    • Katonai szövetségek kialakulása a világháború előtt.
    • A háború kitörése: a szarajevói merénylet.
    • A világháború első szakasza.
    • A tömegek és a gépek háborúja.
    • A világháború vége: a Központi Hatalmak veresége.

A továbbhaladás feltételei:

Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.


8. évfolyam

Az osztályozóvizsga témakörei:

  1. Európa és a világ története a két világháború között
    •  A Párizs-környéki békék
    • A fasizmus kialakulása Olaszországban.
    • A nagy gazdasági világválság jellemzői.
    • A válság megoldásának demokratikus módja az USA-ban.
    • A fasizmus kialakulása Németországban.
    • Kommunista diktatúra a Szovjetunióban.
    • Útban a háború felé: 1936-39 eseményei.
  2. Magyarország története a két világháború között
    • Az őszirózsás forradalom
    • A kommunista államcsíny-a tanácsköztársaság 133 napja.
    • A fehérterror és a Horthy-korszak kialakulása.
    • A bethleni konszolidáció intézkedései.
    • A gazdasági világválság hatási Magyarországon.
    • Magyarország 1936-38 között.
  3. A II. világháború története
    • A háború kitörése,Lengyelország német megszállása.
    • Hitler nyugat-európai hadjárata.
    • Német támadás a Szovjetunió ellen.
    • Az USA hadba lépése.
    • Fordulat a háború menetében.
    • A normandiai partraszállás eseményei.
    • Európa felszabadítása a német megszállás alól.
    • A csendes-óceáni háború vége.
    • Magyarország részvétele a II. világháborúban.
  4. Európa és a világ története a II. világháború után
    • A II. világháborút lezáró békeszerződések, az ENSZ megalakulása.
    •  A hidegháború kialakulása és „forró” pontjai.
    • A gyarmati rendszer végleges felszámolása, a harmadik világ országai.
    • A fegyverkezési verseny  és az enyhülés folyamata.
    • Kommunista diktatúrák Kelet-Európában.
    • A globalizálódó világ: az Európai Unió kialakulása, működése.
  5. Magyarország története 1945 után
    • Az ország felszabadítása a német megszállás alól és a szovjet megszállás.
    • A koalíciós kormányzás időszaka: 1945-48.
    • A fordulat éve,1948.
    • A kommunista diktatúra kiépítésének folyamata: a Rákosi-korszak.
    • Forradalom és szabadságharc 1956-ban.
    • A puha diktatúra időszaka, a Kádár-korszak.
    • A rendszerváltás időszaka: 1989-90.

A továbbhaladás feltételei:

A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi megyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.

 

Természetismeret

5. évfolyam

  • Legyenek képesek konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudják felidézni a természeti és az ember által létesített környezetre vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjanak ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni.
  • Legyenek képesek a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazzák meg milyen az aktuális időjárás. Tudják a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudják megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat és értsék azok változásait. Jellemezzék az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerjék az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezzék éghajlatunkat. Ismerjék az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket.
  • Ismerjék fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Tudják értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjanak jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerjék fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értsék meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek.
  • Tudják megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezzék azokat. Ismerjék a táplálkozásunkban betöltött szerepüket.
  • Ismerjék fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyenek tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival.

6. évfolyam

  • Tudjanak a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerjék fel és értsék meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető méréseket elvégezni és a mért adatokat értékelni. Ismerjék fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudják elkerülni azokat! Bemutatás után legyenek képesek egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenségeket elmondani.
  • Elemi szinten tájékozódjanak a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használják a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjanak adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudják felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzeteik a földrajzi övezetekről.
  • Ismerjék fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetük néhány nevezetes települését, az ország fővárosát.
  • Tudják felidézhető képzeteik segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjanak egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerjék a legjellegzetesebb hazai növény és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értsék meg a természet védelmének jelentőségét, a fenntartható gazdaság feltételeit.

Informatika


6. évfolyam

  1. Az informatikai eszközök használata: A tanuló
    • Tudja több módon is elindítani az általa használt programokat.
    • Tudjon menüelemeket, parancsokat használni.
    • Tudja használni a grafikus felület ablakait, ablakrendszerét, tudja módosítani azok tulajdonságait.
    • Tudjon önállóan használni játék- és oktatóprogramokat.
  2. Informatika-alkalmazói ismeretek: A tanuló
    • Tudjon kezelni megfelelő program segítségével hangos, képes dokumentumot.
    • Tudjon megfelelő program segítségével rövid animációt elkészíteni.
    • Ismerje a vágólap szerepét, tudja azt használni szerkesztési műveletekre.
    • Tudja kinyomtatni kész munkáját.
    • Tudjon önállóan begépelni szöveget.
    • Tudja több módon kijavítani, módosítani a szöveget.
    • Tudja a dokumentum egy részét kijelölni.
    • Tudja végrehajtani karakterek, szavak formázását.
    • Tudjon kezelni megfelelő program segítségével hangos, képes dokumentumot.
    • Tudjon hangfelvételt készíteni arra alkalmas program segítségével.
  3. Infotechnológia: A tanuló
    • Tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és az iskolában előforduló események, tevékenységek algoritmizálható részeit.
    • Tudjon Logo nyelven egyparaméteres eljárásokat létrehozni.
    • Tudja a létrehozott eljárásokat építőelemként felhasználni.
    • Alkalmazza a paraméterek módosításával megvalósítható vizsgálatokat.
    • Ismerje fel és tudja különféle formákban megfogalmazni a hétköznapi életben és az iskolában előforduló eseményeket, tevékenységek algoritmizálható részleteit.
    • Tudjon Logo nyelven többparaméteres eljárásokat létrehozni.
    • Tudjon létrehozni rekurziót tartalmazó többparaméteres eljárásokat.
    • Tudjon egyszerűbb folyamatokat modellezni a paraméterek módosításával, lássa a paraméterek szerepét, hatását.
    • Ismerje fel az adatok (paraméterek) visszajelzésének tényét.
    • Legyen tisztában a kódolás menetével, az információk ilyen kezelésével.
    • Lássa meg a kapcsolatot az információ különböző megjelenési formái között.
    • Ismerje, értse az információ, mint jelenség lényegét.
  4. Infokommunikáció: A tanuló
    • Tudjon segítséggel elektronikus levelet olvasni és küldeni.
  5. Az információs társadalom: A tanuló
    • Ismerje fel az információ jelentőségét a régi és a mai társadalmakban.
  6. Könyvtár és médiainformatika: A tanuló
    • Tudjon a könyvtár médiatár részéből számára szükséges dokumentumot kiválasztani.
    • Ismerje a betűrendes katalógus felépítését.
    • Ismerje a katalóguscédulán található legfontosabb adatokat.
    • Tudjon katalógus-cédulákat használni.
    • Tudjon keresni megadott szempontok alapján a betűrendes katalógusban szerző szerint, cím szerint.
    • Tudjon tájékozódni a “kézi könyvtár”-ban.
    • Tudjon segédkönyveket használni információszerzésre.
    • Alkalmazza az ábécét a lexikonban, szótárban keresésnél.

7. évfolyam

  1. Az informatikai eszközök használata: A tanuló
    • Ismerje a számítástechnika fő alkalmazási területeit.
    • Ismerje a központi egység és a perifériák közti információáramlás irányát. Ismerje a főbb egységeket, perifériákat és működési elvüket. Tudja a számítógépet és perifériákat önállóan használni.
    • Tudjon könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, a számára szükséges fájlt megtalálni.
    • Tudjon könyvtárat létrehozni, törölni.
    • Tudjon fájlt, könyvtárat áthelyezni, másolni.
    • Tudjon mágneslemezt formázni, legyen tisztában a lemezformázás veszélyeivel. Ismerje megfelelő lemezellenőrző program használatát.
    • Tudjon önállóan használni multimédiás oktatóprogramokat.
  2. Informatika-alkalmazói ismeretek: A tanuló
    • Ismerje a bemutatókészítő program egyszerű lehetőségeit. Tudjon néhány kockából álló bemutatót készíteni tantárgyi problémáival kapcsolatban.
    • Tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni.
    • Legyen tisztában a dokumentumrészletek, saját munkájában való felhasználásának etikai, jogi normáival.
    • Tudja a vágólapot több módon is használni.
    • Tudja értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat.
  3. Infotechnológia: A tanuló
    • Tudja algoritmusleíró nyelven megfogalmazni a hétköznapi és matematikai problémák, tevékenységek algoritmizálható részleteit.
    • Tudja programnyelvek kódolni az alapvető algoritmusszerkezeteket.
    • Tudjon egyszerű (keresési és rendezési) algoritmusokat valamilyen programozási nyelven kódolni.
    • Tudjon összetett algoritmusokat építeni az alulról felfelé és a lépésenkénti finomítás elve alapján.
  4. Infokommunikáció: A tanuló
    • Tudjon önállóan hasznos webhelyeket felkeresni.
    • Szerezzen jártasságot tematikus és kulcsszavas keresők használatában.
    • Tudja weboldalak szöveges és grafikus részleteit letölteni, elmenteni.
    • Tudjon tematikus és kulcsszavas keresők használatával számára szükséges információkat megszerezni.
  5. Az információs társadalom: A tanuló
    • Tudjon egyszerű zenei és filmanyagot számítógépen lejátszani.
    • Tudjon egyszerű eszközzel digitális fényképet készíteni, ezt elmenteni és saját dokumentumaiban felhasználni.
    • Tudjon segítséggel feladataihoz dokumentumot választani.
  6. Könyvtári és médiainformatika: A tanuló
    • Ismerje az iskolai könyvtárnál nagyobb közkönyvtárakat.


8. évfolyam

  1. Az informatikai eszközök használata: A tanuló
    • Tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni. Ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait.
    • Ismerje a vírusellenőrző program kezelését. Szerezzen jártasságot fertőzött állomány vírusirtásában, legyen tisztában a vírusirtás veszélyeivel.
    • Legyen képes a fertőzések elleni védőintézkedések végrehajtására.
    • Ismerje egy tömörítőprogram kezelését. Tudjon egy tömörített állományt kicsomagolni. Tudja kiválasztott könyvtár tartalmát tömöríteni.
  2. Informatika-alkalmazói ismeretek: A tanuló
    • Tudja megkülönböztetni a különböző szövegegységeket.
    • Tudjon bekezdést és oldalt formázni.
    • Legyen képes az életkorának megfelelő szinten az összetartozó adatok közötti összefüggések felismerésére.
    • Tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat. Tudjon különféle adatbázisban keresni.
    • Tudjon egyszerű szöveget és rajzot is tartalmazó dokumentumot elkészíteni előre tervezés után.
    • Tudjon egyszerű mindennapi közleményeket tartalmazó dokumentumokat készíteni.
    • Tudatosan tervezze meg a készülő dokumentumait.
  3. Infotechnológia: A tanuló
    • Ismerje és ismerje fel az elemi és összetett adattípusokat.
    • Szerezzen tapasztalatot problémák informatikai módszerekkel történő megoldásában.
    • Szerezzen tapasztalatot mindennapi események modellezésére.
  4. Infokommunikáció: A tanuló
    • Rendelkezzen saját e-mail-címmel.
    • Tudjon magyar nyelvű levelezőprogramot használni.
    • Tudja, hogyan lehet SMS-t, MMS-t küldeni és fogadni.
    • Ismerje a digitális technika sokféle megjelenési lehetőségeit.
  5. Az információs társadalom: A tanuló
    • Lássa, hogy a ma embere az új informatikai környezetben éli életét.
    • Ismerje Neumann János munkásságának fő területeit. Tudja, hogy a magyar tudósok hozzájárultak a számítástechnika fejlődéséhez.
    • Lássa a papír alapú és az elektronikusan tárolt információs anyagok használatának előnyeit, hátrányait.
    • Tudja, hogy a hagyományos médiumok évezredeken keresztül biztosították az emberiség tudásának fennmaradását.
  6. Könyvtári és médiainformatika: A tanuló
    • Tudjon lexikont, szótárakat, közhasznú információs forrásokat használni.

 


 

Fizika

7. évfolyam

  • A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására.
  • Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit.
  • Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.)
  • Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem.
  • Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére.

8. évfolyam

  • A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt.
  • Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását.
  • Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat.
  • Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit.
  • Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint
  • Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket.
  • Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között.

Kémia

7. évfolyam

·         A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására.

8. évfolyam

·         A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Néhány fontos tulajdonság említésével mutassa be a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba (egyesülés, bomlás). Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználására.

Biológia

7. évfolyam

  • Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját.
  • Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből.
  • Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit.
  • Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.
  • Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására.
  • Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására.
  • Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani.
  • Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére.

8. évfolyam

  • Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét.
  • Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére.
  • Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni.
  • Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet.
  • Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel.
  • Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát.

Földrajz

7. évfolyam

  • A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére.
  • Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat.
  • Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit.
  • Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan.
  • Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat.

8. évfolyam

  • A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján.
  • Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében.
  • Ismerje hazánk környezeti értékeit.
  • Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással.
  • Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket.